2007-ben szereztem BA diplomámat media production szakon az angliai University of Bedfordshire-en, összesen négy évig éltem Londonban. Hazaköltözésem után a Színház- és Filmművészeti Egyetemen tanultam, ahol 2015-ben diplomáztam dokumentumfilmrendező mesterszakon. Szembenézés című diplomafilmem megnyerte a Verzió Nemzetközi Dokumentumfilm fesztivál ZOOM-IN szekciójának fődíját. Első egészestés dokumentumfilmem, az Anyáim története (társrendezésben Dér Asiával) 2020 tavaszán készült el, premierje a kanadai Hot Docs Fesztiválon volt. Szia Sári! című második egészestés filmjemet saját családi dinamikáinkról készítem.
2015 óta a  rendezés mellett aktív részvételi filmes facilitátorként dolgozok, rendszeresen tartok filmes workshopokat és táborokat Magyarország szerte, elsősorban gyerekeknek. Workshopjaimon párhuzamosan és vegyes csoportokban dolgozok hátrányos és nem hátrányos helyzetű gyerekekkel. 2018 óta az SZFE Doktori Iskola hallgatója vagyok, kutatási témám: A kamera, mint csoportkohéziós és csoportközi katalizátor azt vizsgálja, hogy a filmezés folyamata, a kamera használata hogyan befolyásolja egymásról alkotott képeinket, hogyan oldja a csoportközi sztereotípiákat (illetve milyen hatással van rájuk) és a csoporton belüli konfliktusokat.

„Bár a világ számos részén már az 1960-as évek óta elterjedt módszer a részvételi alapú filmkészítés (participatory video), Magyarországon eddig alapvetően nem filmes eszközökkel dolgoztak a részvételiség eszközével. A Minor Média Kutatócsoport tagjaként kutatásomban feltérképezem a kortárs magyarországi részvételi filmes gyakorlatokat és a Magyarországon alkalmazható módszertan elemzésére és fejlesztésére a már létező elemzések mellé saját példákat hozok. Második éve tartunk ún. „Katalizátor” workshopokat a Zöld Pók Média Műhellyel, melynek keretében budapesti és hernádszentandrási, illetve budapesti és szomolyai kamaszok találkoznak és kapcsolódnak a filmezésen keresztül. Kutatásom beágyazása az OTKA részvételi filmes kutatásba egy lehetőség arra, hogy a magyar specifikus helyzetet nemzetközi kontextusba helyezzük és a részvételiséggel mint eszközzel dolgozzunk a társadalmi különbségek csökkentéséért.” Sári 2019 szeptemberében részt vett az InsightShare kurzusán, ahol a PV MSC hatáselemző technikát ismerhették meg a résztvevők. A technika a részvételi filmezés (participatory video) és a „leglényegesebb változás” (most significant change) módszerek ötvözése. A résztvevők megosztják a csoportmunka folyamat alatti számukra leglényegesebb változást és a sok fontos változásból kerül ki (egy részvételi kiválasztási folyamat során) a legfontosabb. A PVMSC értékelés zárásaként a kiválasztott legfontosabb változás történetét filmre viszik a résztvevők (interjúk, szerepjáték, rajzok, fényképek segítségével) amely ezáltal megoszthatóvá válik mások számára is. A módszernek számtalan előnye van a kutatók és a résztvevők számára is: megmutathatja a program sikerességének gátjait, konstruktív párbeszédre és kölcsönös megértésre ösztökél, a résztvevők közösen értelmezik, hogy miért és hogyan történt vagy nem történt változás.